CrySyS - Laboratory of Cryptography and Systems Security

MIK egy egyed�l�ll� K&F k�zpont Magyarorsz�gon, mely a j�v� mobil kommunik�ci�s technol�gi�ival foglalkozik (3G/4G). A K�zpont egyar�nt t�maszkodik az egyetemi �s ipari partnerekre. A k�zpont c�ljai a k�vetkez�k:

A k�zpontnak mind, ipari mind egyetemi partnerei is vannak. A k�zpontot a Budapesti M�szaki �s Gazdas�gtudom�nyi Egyetem H�rad�stechnika Tansz�ke vezeti a megalap�t�s (2005. j�lius) �ta.

B�vebb inform�ci�: http://www.mik.bme.hu/

UbiSec&Sens;: Ubiquitous Sensing and Security in the European Homeland

A vezet�kn�lk�li szenzorh�l�zatok elterjed�s�nek j�t�kony hat�sa prognosztiz�lhat� �let�nk minden ter�let�n, mik�zben �ri�si lehet�s�geket k�n�l az eur�pai v�llalatoknak. Ami ehhez az elterjed�shez m�g sz�ks�ges, az egy olyan k�zepes- �s nagym�ret� h�l�zatokhoz tartoz� architekt�ra, amely integr�ltan tartalmazn� a szenzorh�l�zatokban haszn�lt biztons�gi megold�sok �tfog� rendszer�t. Egy ilyen architekt�ra el�seg�ten� a szenzorh�l�zatok gyors elterjed�s�t �s megnyitn� a kaput a kereskedelmi felhaszn�l�sok el�tt is.

A UbiSec&Sens projekt c�lja egy olyan k�zepes- �s nagym�ret� vezet�kn�lk�li szenzorh�l�zatokhoz tartoz� architekt�ra megalkot�sa, mely tartalmazza a biztons�gi megold�sok �tfog� rendszer�t, megteremtve ezzel a minden alkalmaz�s sz�m�ra biztons�gos �s megb�zhat� szenzorh�l�zati platformot. A UbiSec&Sens projekt c�lja tov�bb� egy olyan teljes biztons�gi eszk�zt�r l�trehoz�sa, amely - a UbiSec&Sens �ltal javasolt radik�lisan �j szenzorh�l�zat-tervez�si elvvel egy�tt - el�seg�ti a megb�zhat� szenzoralkalmaz�sok gyors elterjed�s�t.

A UbiSec&Sens projekt h�rom reprezentat�v szenzorh�l�zati forgat�k�nyv (scenario) alkalmaz�s�val iterat�v m�don keres megold�st az olyan kulcsfontoss�g� szenzorh�l�zati probl�m�kra, amilyenek a sk�l�zhat�s�g, a biztons�g, a megb�zhat�s�g, az �ngy�gy�t�s �s a robusztuss�g. Ez a megk�zel�t�s egyben seg�teni fog m�lyebben meg�rteni a t�nylegesen alkalmaz�sra ker�l� szenzorh�l�zatok k�vetelm�nyeit �s korl�tait, valamint a szenzorok haszn�latb�l val� sikeres kivon�s�nak mik�ntj�t.

A UbiSec&Sens projekt eredm�nyei egy sz�ks�ges l�p�st jelentenek az eur�pai biztons�gi �s telekommunik�ci�s kutat�sban t�rt�n� el�rehalad�sban, tov�bb� n�velik az eur�pai v�llalatok versenyk�pess�g�t �s seg�tenek az Eur�pai Bizotts�g sz�lesk�r�, innovat�v programjainak fejleszt�s�ben, melyek szoci�lis �s gazdas�gi el�ny�kkel j�r� szenzoralkalmaz�sok megval�s�t�s�t t�zik ki kutat�si c�lul 2007 ut�n.

A UbiSec&Sens projekt egy STREP, melyet az EU finansz�roz. A projekt 3 �ves, 2006-ban indult.

SeVeCom: Secure Vehicular Communications

Az egym�ssal �s a k�rnyezettel kommunik�l� j�rm�vek el�rhet� k�zels�gbe hozz�k a biztons�gosabb k�zleked�s �s az utak nagyobb forgalom�tbocs�t� k�pess�g�nek �g�ret�t. Vil�gszerte t�bb szervezet foglalkozik a t�m�val, t�bbek k�z�tt a Car-2-Car konzorcium Eur�p�ban illetve a DSRC �szak-Amerik�ban. A j�rm�k�zi kommunik�ci� elterjed�s�nek egyik alapfelt�tele, hogy az biztons�gosan m�k�dj�n. P�ld�ul nagyon fontos, hogy az ak�r �letfontoss�g� inform�ci�kat ne tudja megv�ltoztatni egy t�mad�. A rendszernek ezen k�v�l v�denie kell a felhaszn�l�k szem�lyes adatait, amennyire csak lehets�ges. A speci�lis m�k�d�si k�r�lm�nyek (nagy sebess�g� mozg�s, r�vid idej� kapcsolatok) �jszer� kih�v�sokat jelentenek.

A SeVeCom projekt a j�v� j�rm�k�zi kommunik�ci�s h�l�zataival foglalkozik, t�bbek k�z�tt a kommunik�ci� biztons�g�val, �s a szem�lyes adatok v�delm�vel mind a j�rm�vek k�z�tti, mind a j�rm�vek �s az infrastrukt�ra k�z�tti kommunik�ci� tekintet�ben. A projekt c�lja a biztons�gi architekt�ra megtervez�se, illetve egy bevezet�si menetrend javaslata. A k�vetkez� kutat�si t�m�k szerepelnek a projekt keretein bel�l :

A SeVeCom projekt egy az EU �ltal t�mogatott 3 �ves STREP projekt, ami 2006-ban indult.

B�vebb inform�ci�: http://www.sevecom.org/

BIONETS: Biologically-Inspired Autonomic Networks and Services

A BIONETS projekt motiv�ci�j�t azok a sz�m�t�stechnik�ban �jonnan kialakult ir�nyzatok adj�k, amelyet a mindenhol jelenlev�, mindenkit �rint� �s mindent �that� sz�m�t�stechnik�nak (pervasive computing) is neveznek. Ebben az "�j vil�gban" a sz�mtalan, t�bbnyire kism�ret�, heterog�n h�l�zati eszk�z�k az emberek �rz�kel�seit, �szlel�seit, kommunik�ci�j�t, v�gs�soron hat�konys�g�t k�v�nj�k jav�tani. Ezen rendszerek komplexit�sa m�r szinte a biol�giai organizmusok, az �kosziszt�ma, valamint a szoci�lis �s gazdas�gi t�rsadalmak bonyolults�g�t s�rolja.

Az ehhez hasonl�, teljesen �j architekt�r�ban a trad�cion�lis h�l�zati megk�zel�t�sek nem alkalmasak, mivel nem k�pesek kezelni t�bb �j jelens�get: a h�l�zati csom�pontok nagy sz�m�t bele�rtve az olcs� �rz�kel� �s azonos�t� eszk�z�ket, a csom�pontok kapacit�sbeli heterogenit�s�t, a nagyfok� mobilit�st, valamint a h�l�zati menedzsment komplexit�s�t.

A BIONETS ezeket a probl�m�kat k�v�nja megoldani egy teljesen �j megk�zel�t�ssel. A term�szetben �s a t�rsadalomban sz�mos a fentihez hasonl� rendszer figyelhet� meg, ahol a nagy popul�ci�k egy�ttesen k�pesek olyan egyens�lybeli �llapotokat el�rni, ahol m�r hat�kony kollabor�ci�kat �s t�l�l�si strat�gi�kat tudnak kidolgozni, valamint hat�konyan k�pesek �sszedolgozni k�zponti ir�ny�t�s n�lk�l csakis lok�lis interakci�k �ltal. A BIONETS az ilyen - term�szetben m�r kialakult - rendszerekb�l veszi az inspir�ci�t ahhoz, hogy l�trehozzon egy teljesen �j, sk�l�zhat�, integr�lt h�l�zatot szolg�ltat�sokkal egy�tt. Az ilyen h�l�zat automatikusan adapt�l�dik �s fejl�dik a k�rnyezet�ben ak�r egy �l� organizmus vagy t�rsadalom.

A BIONETS c�lja egy olyan biol�gi�b�l vett h�l�zati paradigma l�trehoz�sa, ahol a szolg�ltat�sok terjeszt�s�re, v�grehajt�s�ra, �s automatikus fejl�d�s�re van lehet�s�g, �s ahol a h�l�zat �nmaga adapt�l�dik a k�rnyezet�hez �s a felhaszn�l�k ig�nyeihez k�zvetlen emberi ir�ny�t�s n�lk�l. Ez�rt a projekt egy teljesen �j, a term�szet �ltal inspir�lt h�l�zati �s szolg�ltat�s-architekt�r�t k�v�n tervezni �s megval�s�tani, amely teljes m�rt�kben k�pes az emberi t�rsadalomhoz alkalmazkodni.

A BIONETS egy IP (Interg�lt Projekt), amelyet az EU finansz�roz. A projekt 2006-ban indult, �s id�tartama 2 �v.

B�vebb inform�ci�: http://www.bionets.org/

DESEREC: Dependable Security by Enhanced Reconfigurability

A legt�bb eur�pai kritikus infrastrukt�ra �s tev�kenys�g szorosan �sszekapcsolt informatikai rendszereken alapul. Az ilyen rendszereket igen sz�les spektrumb�l ered� incidensek terhelhetik. Egy multi-diszciplin�lis hozz��ll�s sz�ks�ges ahhoz, hogy a rendszerek megb�zhat�s�g�t n�vej�k:

A fentebb l�tott h�rom t�mak�r hat�kony v�laszt jelent k�ls� t�mad�sokra (pl. behatols�ra vagy �n. DoS - Denial of Service , Szolg�ltat�smegtagad�sos T�mad�s eset�re) �s egy�b hib�kra, b�rmi is legyen azok forr�sa (hardver hiba, szoftver hiba, k�rnyezeti inkompatibilit�s)

A DESEREC framework a v�laszokat 3 id�ben elk�l�n�l� szakaszra bontja:

A DESEREC hozz��ll�s �s eszk�z�k j�l haszn�lhat�ak kritikus inform�ci�s �s kommunik�ci�s rendszerek megb�zhat�s�ga �s katasztr�fat�r�se n�vel�s�re.

A DESEREC egy IP (Integr�lt Projekt), amelyet az EU t�mogat. A projekt 3 �vig tart �s 2006 janu�rj�ban kezd�d�tt.

A legelterjedtebb webes hiteles�t�s a jelsz� alap� hiteles�t�s. A jelszavas v�delemnek a leggyeng�bb pontja a felhaszn�l� maga, mivel a felhaszn�l�k t�bbs�g�r�l elmondhat�, hogy kev�s �gynevezett sz�t�r alap� jelsz�t hajland� megjegyezni. A sz�t�rban olyan szavak tal�lhat�ak, melyeknek van �rtelme, a k�znyelv haszn�lja, illetve ezekt�l csak n�h�ny karakterben t�rnek el a v�lasztott jelszavak. �gy a t�mad�nak sokkal kisebb t�rben kell keresnie a t�madott jelsz�t, mintha a felhaszn�l�k t�bbs�ge teljesen v�letlenszer�en v�lasztana egym�s ut�n karaktereket. Az pedig, hogy a felhaszn�l�k kev�s jelsz�t jegyeznek meg, ahhoz vezet, hogy jelszavak s�r� cser�je elmarad, illetve t�bb hiteles�t�si pontn�l is azonos jelszavakat v�lasztanak.

�ppen ezen gyenges�gek miatt a SoftSecure projekt kapcs�n c�lunk egy olyan k�zpontos�tott hiteles�t�s kidolgoz�sa, mely m�g nem ig�nyli �j hardveres eszk�z�k haszn�lat�t, viszont er�sebb biztons�got ny�jt, mint a jelszavas hiteles�t�s. Ezeken t�l a kidolgozni k�v�nt m�dszert�l elv�rjuk, hogy a felhaszn�l�k anonim m�don is eltudj�k v�gezni a hiteles�t�st, teh�t a felhaszn�l� csak egy megb�zhat� harmadik f�lnek (k�zpont) fedn� fel identit�s�t, a hiteles�t�st k�r� szervernek nem. C�lunk szerint ezen el�ny�k el�r�s�hez a felhaszn�l�nak csup�n egy plugint kellene telep�tenie a webb�ng�sz�j�hez.

A SoftSecure egy 18 h�napos projekt, melyet a Jedlik �nyos program t�mogat. A projekt 2006 janu�rj�ban kezd�d�tt.

Kutat�si t�m�k �s projektek a CrySyS laborban

Node capture t�mad�sok szenzorh�l�zatokban

Location privacy

Mobilit�st t�mogat� biztons�gi architekt�r�k

MIK: Mobil Innov�ci�s K�zpont

UbiSec&Sens;: Ubiquitous Sensing and Security in the European Homeland

SeVeCom: Secure Vehicular Communications

DESEREC: Dependable Security by Enhanced Reconfigurability